Blog 6. Selbst "A Selbst a személyiség központi archetípusa, nem lehet lefordítani, de elterjedt a mély-én fordítás. Ez a személyiség központjának és totalitásának kifejezője. Megjelenési formája a mandala, a teljesség szimbóluma. Ez az Imago Dei, az isten képe bennünk, ezáltal fel tudjuk venni istennel a kapcsolatot, ez az "istenérzékelés szerve". Az emberi élet célja a Selbsttel való kapcsolat kiépítése, a hozzá való eljutás. Kb. 40 éves kortól jut el az ember a Selbstjének megismeréséhez. A Selbst és annak szimbólumai isten archetípusát alkotják. Egy patológiásan vallásos ember éretlen Selbsttel rendelkezik. Az individuációs processzus Az individuáció a személyiség kibontakozását jelenti. Olyan, mint egy egyéni mítosz, a belső alakok mitológiai formákat öltenek (a kollektív tudattalan működése ilyen), változás: belső utazás. Ebben a folyamatban a cél az alszemélyiségek integrálása. A személyiségfejlődés az ego-Selbst tengelyen mozog, először az árnyékkal szembesülünk, aztán az animussal/ animával, végül pedig a Selbsttel. (nem mindenki jut el ide). Régen a vallás biztosította ezt a fejlődést, ma a pszichoterápia (de nem lehet siettetni a folyamatot, csak segíteni lehet). Egyedül is el lehet jutni a Selbsthez, ha az ember egészséges lelkileg. Az individuációs processzus kicsit jobban részletezve: Az ember 40-es éveinek közepe táján gyakori az életközepi válság. Ez azt jelent, hogy az ember már elért mindent, amit akart: munkát, gyereket, boldogságot; és megfogalmazódik benne a kérdés, hogy: Mi van ezután? Ekkor kezd el foglalkozni olyan témákkal, hogy mi a helye a világban. Ez a szembesülés neurotikus tünetekkel jár, amiket fel kell dolgoznia, ha nem akar hasadt állapotban élni. Az élet második felében szembesül a tudattalannal, visszavonja a projekciókat (árnyék, anima, animus), integrálja a lélektani folyamatokat. Először az árnyékkal szembesül, aztán az animussal/ animával, végül pedig a Selbsttel." C.G.Jung ---------------------- Atyaisten, de okos ember volt.......... Több mint 100 éve..... Nagyon sokszor olvastam már ezt. És most megint a megértés ujabb lépcsőjére léptem :) Mindezeket a szakaszokat már nagyrészt végigjártam. 2 nap mulva 51 éves leszek. Találkoztam már az árnyékkal. Aztán megismerkedtem és megküzdöttem az animus-anima problémámmal. Tudom hogy most mi következik. Tarot-ban a Torony. Régen mindig magam köré emeltem. Falnak védekezésül. Mindig összedölt. Hát nem ott kell. Belül magamban. Hogy erös legyek. És legyen tartásom. És nem védekezésként :) Uj év, uj életkor, uj életszakasz. Sose gondoltam, hogy egyszer élvezni fogom, hogy betöltöm az 51-et. Betegesen, sok mindenben korlátozva fizikai valómban. De a lelkemben egyre szabadabban, erösebben. Az az igazság, hogy ilyen "vénen" jelenleg kurva jól érzem magam a börömben :) Élvezem. Tágul a világ. Csodálatos érzés. Tudom már, hogy mi a dolgom mostanában. Megismerkedni a Selbst-temmel. Azaz önmagammal. No, kezdjük..... Szia Selbst. Én Varnyu vagyok. És Te ki vagy? :-D (2009-01-14) Orgazmus Olyan hideg-rideg szó. Mégis, amit takar, fontos az életben.... Nem minden, hogy mikor, milyen gyakran és főleg kivel-kitől jut hozzá az ember. Mostanában döbbentem csak rá, hogy engem még férfi a Drágám előtt nem tudott kielégiteni a szó valódi értelmében. És hogy mit értek ez alatt? Azt, hogy csak akkor volt orgazmusom, bármelyik partnerem mellett, ha én csináltam magamnak. Hüvelyi orgazmusom sose volt. Ahogy teltek az évek, már le is mondtam róla, hogy valaha megismerhetem. Megelégedtem azzal, ami volt, a csikló ingerlésével kiváltott orgazmussal. De azt sem a partnereim váltották ki bennem, hanem én önmagamnak, szexuális aktus közben ugyan, de mégiscsak magamnak. Egy férfi sem tudott úgy simogatni, hogy a kezétől eljussak a kielégüléshez. Az elsővel volt ugyan néha ilyen orgazmusom, de csak nagyon ritkán. És utána - hiába elégültem ki testileg - mégis úgy éreztem magam, mintha maszturbáltam volna..... ö nem vett részt benne, főleg a lelkét nem adta bele. A másodikkal már jobb volt, de a vibri ott sem szerelmi segédeszköz volt, hanem a maszti eszköze, mert csak akkor jutottam el az orgazmusig, ha magamnak csináltam. Igaz, hogy ott volt velem, simogatott, ezért ezt inkább már a férfi előtti maszturbálás csoportjába sorolnám. A harmadik mellett soha nem volt orgazmusom. A kezével nem tudott örömet szerezni. A vibriben meg nem volt partner. Tudott róla, hogy van, de tiltakozott még az ellen is, hogy a jelenlétében használjam. Visszataszitónak tartotta. Csak mostanában értettem meg, hogy mit jelent az a szó, hogy szerelmi segédeszköz. Amikor nem magamnak kell örömet okoznom. Hanem megteszi ezt nekem a partnerem. A legváltozatosabb módokon. És nem kell hozzá sokszor vibri sem, mert mellette megismertem, hogy milyen az a hüvelyi orgazmus - pedig már tényleg teljesen lemondtam róla. És megismertem egy sokkal fontosabb dolgot is. Azt, hogy nem úgy lesz orgazmusom, hogy igy vagy úgy, mozdulatokkal vagy szavakkal én irányitok, hanem úgy, hogy elérte azt, hogy módom se legyen itt az irányitást a kezembe venni. Mert úgyse adja oda. Nincs más dolgom, mint a saját testem rezdüléseire figyelni és tanulni belőlük. Tanulni önmagamat. A kezem lekötve, módom sem lenne tenni semmit. Vagy ha nem, akkor egyszercsak finoman kiveszi a kezemből a vibrit és én tehetlenül adom át neki magamat. Hogy tegyen velem azt, amit, csak akar.... csak egy dolgom van, hogy élvezzem és élvezzem... ameddig neki kedve tartja, hogy újra és újra fellök a csillagok közé, olyan érzelmi és érzéki magasságokba, ahol sose jártam eddig. És aminek a létezését sem sejtettem. Megtanitotta velem, hogy azt élvezzem, hogy semmi hatalmam a saját testem fölött. Minden az övé. És én csak száguldok fel a csillagokba, újra és újra..... Ilyenkor érzem a legerősebben, hogy tényleg Neki adtam magam. Ps: a kényszer- és forszirozott, valamint kontrollált orgazmus apropóján :DD (2009-01-14) Éjszaka Amugy néha azt érzem, hogy ezekkel az éjszakai blogozásokkal csak elbacom az időt.............. inkább feküdnék mellé, bár alszik, de akkor is. De mit csináljak, ha nincs annyi alvásigényem, mint az én Drágámnak..... Amig el nem álmosodok, csak kinszenvedés lenne feküdni........mert nem tudnék elaludni, csak forgolódnék, meg ideges lennék és az idegességtől elkezdene viszketni a bőröm, aztán a vakarózás..... azzal meg felébresztem. Ez se jó. Próbálom úgy időziteni, hogy még úgy érjek be mellé az ágyba, hogy énfelém van fordulva. Mert akkor álmában is magához ölel, odabujik hozzám, belefúrja a fejét a nyakamba vagy a hátamba, csak a szuszogását érzem, mint egy kiscica vagy egy nagyméretű kölyökmackó, szuszog, nyüsszög, nyiffog, közben horkol, és néha olyan panaszos kis hangocskákat ad ki, mintha tényleg egy kismacska lenne, aki álmában keresi a meleg vackot. Mindehhez képest 187 centi és kb. 120 kiló. Egy monstre méretű macika ....... asszem, mondtam mán, hogy mennyire imádom!!!!!! Na, jóccakát. Megyek mackó keresőbe :) (2009-01-19) Hiány Irtam most egy hozzászólást egy bloghoz. Bűvös szavakról volt szó. Példának hozta fel a szerző a hiányzol szót. Ahogy elolvastam, megrenditette a lelkem. Nekem is vannak ilyen bűvös szavaim, többek között az előbb emlitett is. Sokszor - mit sokszor, rengetegszer érzem a hiányod .......... Még akkor is, ha csak boltba mész és késel. Vagy dolgozni. Tudom, mikor végzel, ki tudom számolni, mikor érsz haza, de ez az ismeret nem befolyásolja a hiányod. Pedig pár óra csak. Egyre erősödik az idő teltével, burjánzik a lelkemben, mint kelő kovász. És azon veszem észre magamat, hogy már megfolyt lassan...... Könnyek jönnek, ténfergések, töprengés, hogy mivel múlassam az időt, hogy legalább néha eltereljem a gondolataim. És ez egyre nehezebben megy..... Várom a kulcs csördülést az ajtóban. Ahogy berobbansz. És lassan oldódni kezd a hiány és áttűnik, beolvad egy másik bűvös szóba: szeretlek. Ha ennyire nehezen viselek Nélküled pár órát, elgondolkodtató, hogy mi lenne, ha elhagynál..... Talán túl nagy szó és fellengzős, ha azt mondom, hogy meghalnék...... Fizikai valómban élnék - mert van egy gyerekem, aki oly tétova az életben még, noha már felnőtt, és szüksége van rám. De a lelkem halott lenne... Élnék, csak nem lenne igazán értelme.......... Ma vitázva váltunk el, pedig kár volt. Nem Te vitáztál, hanem én......... ostoba féltékenység, amely megint felborzolt......... öreg vagyok már és Te fiatal. Nem a bizalmatlanság szitja. Csak az a bizonyos "józan ész", ha ugyan lehet józannak nevezni az eszem ilyen lázas szerelem tüzében....... néha tényleg nem az. Bocsáss meg nekem, Drága. Sokszor támad rám a hitetlenség démona, hogy miért pont én, egy vén nyomorult kell Neked...... Még azt is elhiszem, hogy saját gyarlóságom kivetitése ez.... De akkor is felbuggyan néha bennem. Teljen már az idő, gyere már haza, Drága. Hiányzol. Nagyon. És egyre jobban. Mert szeretlek, Uram, Egyetlen Életem. (2009-01-19) Nyomjál nexi egy next-et és a buta szőke..... Ez megint a hócipő üritgetés helye..... Hogy jön össze a Next a Buta szőkével??? Igy. Nem nagyon értek én a számitógéphez. Sose mondtam, hogy értek.... De ha már van, nemcsak a neten szeretnék lődörögni vele. Erre mostanában jöttem rá. Meg kell tanulni néhány program használatát, értelemszerűen a telepitéseket is. A telepitő programok okosak. Telepités közben néha felkinálnak választási lehetőségeket. Ekkor több helyre is lehet tenni a pipát. De hogy tudjam, mit választok, előtte el kell olvasnom a lehetőségeket is. Még akkor is meg kell próbálkoznom vele, ha a szöveg angolul van, szerény angol tudásom miatt akár többször is elolvasva (hátha megértem legalább a 25 százalékát....). Ehhez meg idő kell..... meg gondolkodás.... hogy melyik lehetőséget válasszam. Ha csak meg lehet oldani, nem szeretem, ha az Uram ilyenkor a hátam mögött áll. Ő csinálni szereti a dolgokat, nem gondolkodni a működésükön. Ha itt áll mellettem, nagyon gyorsan megkapom: "ne olvasgasd, úgysem érted, hanem nyomjál egy Next-et." Előző éjszaka kb. 5 órát kinlódtam, hogy a C (amin a rendszer megy) méretét megnöveljem (mert szerintem kicsi, az Uram és a gyerekem szerint meg pont elég, csak én vagyok beszari....). Ebbe az 5 órába beletartozott a szükséges programok netes keresése, letöltése, kicsomagolása (már ha volt rarpass, mert olyan is volt, ahol rar volt, pass meg a fasorba sem.....), telepitése (már ha sikerült egyáltalán telepiteni...), elmélyedés a program használatában (naná, hogy a használhatók mind angol nyelvűek voltak....), megértésében. Végül sikerült egy olyan progit találnom, ami müködött is (véres verejtékem árán) és neki kezdtem megnövelni a C-t a D rovására. A C-n fut a rendszer, a D meg a raktár. Rizikós volt, mert ha elbacom, akkor elszállhat akár a rendszer, akár a raktár. A jelenlegi rendszerért nem kár, a géppel együtt vásárolt xp home, amibe annyi fölösleges szirszart beletettek és olyan sérülékeny rendszer, hogy csak a hulladék jelző illeti meg..... A raktárért sem lenne általában, de most kivételesen volt rajta 30 giga film.... pedig én nem szoktam filmeket tárolni a gépen, nem vagyok nagy filmnéző. Hát ezért nem szerettem volna, ha elszáll a raktár.... Mert azt még eddig nem tanultam meg, mivel és hogy kell filmeket kiirni..... Elinditottam a progit.... közben kijött a gyerek (aki játszi könnyedséggel, minegy csipőből tüzelve szokott már programokat telepiteni) és azt mondta, hogy ő bizony nem merne egy működö rendszer és egy majdnem teli raktár particióiba belepiszkálni!!! Merthogy könnyen elszállhat minden. Mondtam, hogy én meg merek. És sikerült. A C duplája lett, a rendszer megmaradt, a raktár se szállt el. Délelőtt beszélgettünk róla az Urammal, mondta, hogy látta már az eredményt. Ennyi.... Hmmmm...... legalább egy spontán dicséretet elvártam volna... De nem. Szóvá is tettem, majd a végén azt mondtam, hogy nem tehetek róla, ha én szeretek gondolkodni. És hogy úgy látszik, neki is jobb lenne egy buta szőke, aki szó nélkül, utasitásra nyomkodja a next-et. (A fenti képet délelőtt első mérgemben csináltam :-) ) Általában megfogadom a tanácsait. De sose leszek az, aki minden kérdés nélkül csak a Next-et fogom nyomkodni az életben . Drága!! Ne várd el tőlem, hogy buta szőkét játsszak ..... Az nem én lennék. Hadd maradjak meg egy félig okos, félig meg okoskodó őszülő feketének.... Mert AZ vagyok ÉN ........... :(((( Félelem... Csak egy kép Más semmi Eltakart szemek Mögöttük rettenet (2009-01-23) vissza varnyu