Blog 2. Egyszer... Egyszer meghalok az ölelésedben.... Szeretlek..... (2007. Nov. 17.) kötelek.... jaj de sokfajta van .... selyemszalag, mely lágyan simogatja a böröm ... spárga, amely összeköt, néha elszorit, mikor milyen szükség adódik ... kötél, mely szorosan fogvatart ... szögesdrót, mely böröm szaggatja, húsom tépi szét, csontig rágja testem ... ez vagy Te, Drága ... és mind Te vagy, ahogy kedved, szükséged és ötleted adja ... nem tudom,melyik a jó ... néha csak a lágy simitás, ilyen a csókod is ... néha az erö, mely megköt és fogvatart ... és néha a szögesdrót ... mert Tiéd a testem, lelkem, hatalmadba adtam ... tégy velem kedved, belátásod szerint ... mert Uram vagy, Egyetlenem... Tiéd vagyok mindörökre (2008. Aug. 14.) gyerekek megfigyeltem legutóbb is, amikor itt voltak: amig itt vannak, olyan vagy velem, mint egy átlag férfi egy átlag növel. nem is esik igazán jól, öszintén szólva... aztán, mikor elmennek, egy-két nap se telik el, és visszarázódik minden. örülök neki ..... egyszercsak már ujra nem egy szinten leszünk .... felettem állsz .... lenézel rám kicsit ... de nem baj .... mert ez hiányzik nekem, amikor nincs ..... ölelj ... szorits ... uralkodj felettem. (2008. Aug. 15.) Csak a tüz..... Csak a tüz.... ...ami lángol a véremben ......amit Te gyujtottál bennem eröd minden tüzével. Csak az odaadás... ...amit érzek .......irántad, minden feltétel nélkül. Csak a vágy... ...hogy megtörd akaratom .......és az legyen, amit Te akarsz, s én, alázatos szolgád fejet hajtva elfogadjam. Csak az erö... ...ami sugárzik minden porcikádból .......személyiséged sziklaszilárd ereje. Csak az alávetettség igénye... ...mely engem ölelö, erös karodba hajtott... .......és látatlanban feltétel nélkül megadtam magam Neked. Csak a könnyek... ...melyet a fájdalom csal szemembe.... .......de oly fájdalom ez, mely kin mellett mérhetetlen gyönyört okoz. Csak TE... ...és én... .......mi ketten, Uram. (2008. Aug. 15.) ...most találtam a neten... "Gyötrő fájdalom mi szívedet marja, Valami lelkedet nyugodni nem hagyja, Keserű gondolatok élnek fejedben, A fájdalom érzete kavarog lelkedben... Elveszett minden, végleg változott, Szívedből a szeretet gyorsan távozott, Sötétség lepi el minden napodat, Egyre kínzóbb minden gondolat... A reménytelen még a lelkedet tépi, De szíved mélyen még titkon reméli, Hogy nem veszett el minden, van még miért élni, Megéri várni és továbbra is félni... Küzdj a végsőkig, ne add fel soha, Hiába is érne kudarcok sora, Higgy a szívednek s ne hallgass eszedre, S a remény fénye csillogjon szemedbe'..." ....ugye milyen szép? (2008. Aug. 15.) Szavak... és értelmük... Szavak..... Vannak olyan szavak - illetve már csak voltak - amelyek nem szerepeltek a szótáramban életem során. Ilyen az uram szó is. Használják ezt a férj megnevezésére, ráutalásra. Mindig is utáltam ezt a szót... Ha valaki igy emlegette a férjemet, kikértem magamnak: nekem csak egy uram van, fenn az égben, Isten. De itt a földön nincs uram. Ilyen a könyörgök is. Soha nem könyörögtem, legfeljebb csak kértem... Könyörögni imákban szokott az ember, nem? És itt a bábu szó is. Tán sose használtam..... És az alázat .... hát ezt sem. És változnak az idök, ugy látszik..... Sose gondoltam, hogy egyszer egy férfiról azt fogom mondani, hogy Uram. És azt meg még kevésbé gondoltam, hogy Öt fogom igy szólitani. És azt se gondoltam, hogy ily jó lesz majd a kéj és kin mámorában jajongva és nyöszörögve suttogni, hogy könyörgök. Szolgáddá tettél, Drága. Uram vagy és én alázattal fogadlak... Alázattal fogadom szavaidat, és alázattal fogadlak testemben, hogy testednek enyhülést és gyönyört adjak tisztem szerint.... Már nem vagyok magam. Bábuvá tettél. A lelkemben más sincs, csak Te, Uram. Marionett figura lettem. Néha még felhorgad bennem a büszke régi önmagam balga lénye.... De aztán megrántod a zsinórokat és marionett bábuként himbálózom a fapálcák zsinórjain, melyet dominanciád ereje adott kezedbe. A lelkemmel együtt. Szánalmas báb, mondhatnák rólam... talán mondják is, kik ezt olvassák. De aki még nem élte meg a bábu örömét, hát hadd mondja. Aki nem tudja, hogy mily jó vezetve lenni, mily csodás a szolgaság alázata, az ugysem ért meg engem.... Tradicionális értékek szerint élsz és élek én is Veled, Uram. És nem bánom.... Mert boldog vagyok Veled. ....olyan boldog, hogy ....egyszer meghalok az ölelésedben... Szeretlek, Életem. (2008. Aug. 18.) Gyertya... Gyertya lángja.... Az vagy Te nekem, Életem. Fény, mely irányt ad, biztonságot. Láng, mely melegiti a lelkem az éj magányában. Tüz, mely fellobbantja bennem az alvó parazsat. Lobogás, melynek visszfénye izzik a lelkemben. Ez mint Te vagy nekem. (2008. Aug. 22.) Semmi... Nincs nekem most semmi. Se öröm, se bánat. Csak fájdalom a testben, fájdalom a lélekben. És nincs, aki orvosolja. Magam vagyok. Nem a valóságban, hanem önnönmagamban. Mélyen legbelül. Nincs senki velem ott. Csak a félelem, a fájdalom, az elkeseredés, csak a sötétség, a rettegés.... Valaki..... valaki jöjjön már és segitsen.... mert nem birom már.... rám omlik a fal, agyon nyomnak a rám zuhanó betondarabok.... mit csináljak???? Valaki mondja már meg.... körömmel nem tudom kikapani magam a romok alól.... egyedül nem fog sikerülni.... segitsen már valaki............ KÉREM.... :-(((( (2008. Aug. 24.) Szeretlek ... csak ennyi.... (2008. Aug. 25.) A halál és a vasárnap délután.... Ezt most olvastam: PAULO COELHO IDÉZET "Egy szép napon halott és elfojtott álmaink elnehezítik a levegőt, hogy alig tudunk lélegezni, és elkezdjük kívánni a halált, a halált, amely megszabadít a bizonyosságainktól, elfoglaltságainktól és azoktól a rettenetes, békés vasárnap délutánoktól." Istenem.... ismerem ezt az érzést. Amikor az unalom öli már a lelket és szabadulna, de nem tud..... :( (2008. Szept. 2.) ...álmok..... EDGAR ALLAN POE - ÁLMOK Bár volna örök álom életem! S ne kelnék fel, csak majd, ha reggelem Az öröklétnek hozza egy sugára. Sőt! Ha e hosszú álom kínra válna, Az is jobb volna, mint a lét rideg, Éber világa, annak, akinek Szíve ez édes földön csupa mély Érzés káosza volt s lesz, míg csak él. S ha lehetne ez örökkévalón Sodró álom, akár gyerekkorom Szép álmai, ha épp olyan lehetne: Balgaság volna vágynom szebb egekbe. Hisz örvendeztem én - míg nap tüzelt A nyári égen - vágyakkal-betelt Hő álmaim közt, s szívem ott maradt Az álmok tájain - otthonomat Messze-hagyva - oly lényekkel, kiket Enlelkem szült, s ennél mi volna szebb?! S egyszer volt bár - egyszer! -, azt a vad órát Sose felejtem el; varázs karolt át, Bűvös erő, a hűvös szél, talán Az volt, mely rám fuvallt egy éjszakán Lelkemen hagyva képét, vagy a hold, Mely - delelvén - túl hűs fénnyel hatolt Álmomba, vagy a csillag: meglehet, S ha szellő volt is álmom, egyremegy. Mert bár álmok közt: boldog voltam ott! Boldog, s ezért szeretem ezt a szót: Álom! - míg benne eleven szinek Kuszán, ködben, árnyban tülekszenek Valónak látszani, s e forgatag Kábult szememnek sokkal többet ad Mennyből, vágyból - mely mind csak az enyém! - Mint legszebb órán az ifjú Remény. (Tellér Gyula) (2008. Szept. 2.) Egy link töröltetés margójára... Van egy blog valahol. Egy lány irta. Gyönyörünek találom. És nagyrészt a BDSM-röl szól. Ezért betettem az adrenalink gyüjteménybe is. Aztán egyszer csak kaptam egy levelet a lánytól. Hogy "aszongya": töröljem már a linkjét, mert ö nem járult hozzá és föként azért, mert a blogja magánéletéröl szól és nem tartja BDSM blognak. Jó, töröltem.... Amugy a blogja legnagyobb részben az életében szerepet játszó BDSM-röl szól. Nem értem amugy.... Miért kell szégyelni ezt??? Én nem szégyenlem a blogjaimat. Pedig azok is nagyrészt erröl szólnak. És ostobának tartom azt a kislányt. És szüklátókörünek. De hát ez az én véleményem..... A szerelmével van BDSM kapcsolata. Óhatatlanul is felmerül bennem a kérdés: szereti ö igazán a BDSM-et? Mert nekem nagyon ugy tünik, hogy nem. Csak a fiúja kedvéért ment bele? Ha tévedek, akkor még jobban nem értem..... és picit ostobának tartom ezt a kislányt.... De ez már megint magánvélemény :-))) Ide irjam a linkjét? Nem irom. Miért csinálnék egy hisztis libának ingyenreklámot... LOL (2008. Szept. 7.) vissza varnyu